Hajdúszoboszló Város és környékének történelme

A kezdetek
Szoboszló környékén három jellegzetes táj találkozik: a Hortobágy, a Hajdúhát, valamint Sárrét-Berettyó vidéke. A város földrajzi elhelyezkedése minden korszak népét vonzotta. Régészeti leletek, tudományos kutatások bizonyítják, hogy a város területe az újkőkor óta lakott hely, mai helyén már az i.e. III. évezred közepén is léteztek állandó emberi települések

Honfoglaló őseink tartós megtelepülése ezen a tájon bizonyosra vehető, éppen a kedvező adottságok ismeretében, jól lehet e korszakból nincsenek még régészeti bizonyítékaink.
A település első írásos említése 107-ből származik: I. Géza ebben  Szoboszlóvásár királyi vámjáról rendelkezik.

XIII-XVII. sz.
Ez a terület is a Debreczeni család birtoka volt. A város további földesurai voltak: Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, Corvin János, Szapolyai János, Dobó István.
Majd 1552-ben jöttek a törökök, utána nem sokkal, 1594-ben pedig a krími tatár seregek dúlták fel az egész vidéket.

A terület a törökök és a tatárok után nem sokáig maradt lakatlan, hiszen a XVII. Század legelején megtörtént a hajdúk letelepítése.
Szoboszló 1610-ben vásártartási jogt, 1623-ban pedig a Kösélyre szóló használati jogot kapott.
Majd mire az 1700-as évekre elérte volna régi nagyságát, következett a Rákóczi-féle szabadságharc, melyben az itt élő hajdúk igen nagy számban vettek részt.

A "csapások sorozata" folytatódott: 1717-ben ismét tatárok dúltak, 1719-ben és 1739-ben pestis pusztított. A városban lakók kimerültek, de néhány év alatt ismét magukhoz tértek, s Mária Teréziát már pénzzel és száz lovassal is támogatták.

Az 1848-49 Forradalom és Szabadságharc
Hajdúszoboszlót is elérte, és "felgyújtotta", hősiesen harcoltak a Bocsaki-huszárok és a honvédség soraiban.

Az 1867-es kiegyezést követően Szoboszlón is megkezdődött az építés időszaka. Nagyobb üzemek (gőzmalom, ecetgyár, téglaégető) jöttek létre, helyi pénzintézet alakult, de még ekkor is jellegzetes mezőgazdasági arculattal bírt.
Élénk maradt a Kossuth-kultusz, és éltek a hajdú hagyományok is, mint emlékek, melyekhez érzelmileg, lelkileg kötődni lehetett a zavaros időszakokban is.

Az I. világháború kirobbanása nyomán új fordulatot vettek az események, a súlyos gondok és a gyász időszaka következett.

A kisváros életében a 20-as évek közepén történt a nagy fordulat, mely Hajdúszoboszlót fölemelte és néhány évtized múltán világszerte ismertté tette. Szénhidrogén-kutatás kezdődött a városban, melyet dr. Pávai Vajna Ferenc geológus irányított, az első mélyfúrást a város bánomkerti részén végezték el.

A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. 1996-ban 8 éves fürdőfejlesztési tervet fogadott el, melynek főbb elemei a következők voltak:
- vízbázis rekonstrukció  - a gyógyszolgáltatások alapinfrastruktúrájának kialakítása,
- 1995-ben  camping kialakítása és folyamatos bővítése, 1999-től téliesített vizesblokkal egész évben üzemel.
- 1996-ban nappali szanatórium kialakítása - egycsillagos szállodaként üzemel önálló medencékkel és terápiás részleggel

Hajdúszoboszló napjainkban

Magyarország egyik leglátogatottabb fürdővárosa. A város méltán érdemelte ki a megtisztelő "Reumások Mekkája", "A természet patikája", "A strandolók paradicsoma" jelzőket.